*Liam szemszöge
Kelletlenül vetettem véget a csókunknak, mert lépteket hallottam. Gyorsan visszafeküdtem kórházi ágyamba, és úgy csináltunk Kiarával, mintha szimplán beszélgetnénk. Hát, jó kis beszélgetés.
-Jöttem Drága alkoholista barátomhoz! - lépett be röhögve Harry.
-Milyen kis vicces vagy! - fintorogtam.
Rám csücsörített, majd Kiara felé fordult.
-Hahj, te nő! Napról napra szebb vagy! - bókolgatott.
Hirtelen elfogott a féltékenység, szólni is akartam Harrynek, de inkább befogtam a szám. Csak egy bók. Egy szimpla bók.
Harry nem sokáig maradt, csak azért jött, hogy megnézze, hogy vagyogatok.
Később egy nővér tett látogatást.
-Khm, Mr. Payne - kezdte zavartan - a fő orvosúr azt üzente, hogy még pár rutin vizsgálatot elvégeznek, és a délután folyamán haza mehet!
*Kiara szemszöge
Megkérdeztem Liamat, hogy az estefelé átjöhet-e Carrie, és igent mondott.
Amíg zajlanak a vizsgálatok, kijöttem telefonálni.
-Igen? - vette fel.
-Mit szólnál hozzám, hogyha estefele átjönnél a fiúkhoz, és hozzám? - mondtam, köszönés nélkül.
-Úgy érted.. az 1D-s fiúkhoz? - furcsa visszagondolni, hogy pár nappal ezelőtt én is így bezsongtam volna, ha valaki áthívott volna a fiúkhoz? Most meg? Szinte ott lakom.
-Igen, az "1D-s" fiúkhoz! Mondjuk, Harryt megkérem, hogy hozzon át téged!
-Carrie sokkos állapotban van! Kérlek hagyj üzenetet! - sikítozott, majd kinyomta a telefont.
Visszamentem Liamhez, aki már pakolta a cuccait.
-Segítsek valamiben? - kérdeztem kedvesen.
-Jajj nem kell! Ari vagy! - mosolygott.
Leültem az ágyra, és őt figyeltem. Visszagondoltam a pár órával ezelőtti beszélgetésre, amikor a "járás" témáról volt szó. Vajon most akkor ő akarja?
-Liam, gyere ide egy kicsit! - hívtam magamhoz - Mi lesz velünk?
-Ezt, hogy érted? - vonta fel cukin a szemöldökét.
-Úgy, hogy a kapcsolatunkkal mi lesz?!
-Ja! - világosodott meg - Én megmondtam, hogy örülnék, ha lenne olyan, hogy MI.. Csak rajtad múlik!
Elkezdtem gondolkozni. Miért is ne?
-Én akarom, hogy legyen olyan, hogy MI! - suttogtam, lehajtott fejjel.
Liam felemelte a fejem, és megcsókolt.
-Mikor mondjuk el a többieknek? - tartott szünetet csókunkban.
-Ma este? - mosolyodtam el huncutul.
-Oké!
Később hívtunk egy taxit, és elmentünk Elhez, a cuccaimért, aztán haza mentünk.
*Carrie szemszöge
Felpróbáltam gardróbom tartalmát, de egyik se volt az igazi. Amikor megtaláltam a jó nadrágot, nem volt hozzá illő póló. És fordítva. Nyűglődtem egy csomót, már anya is kérdezte, hogy mi a bajom, de hál' istennek másfél óra után fel tudtam öltözni.
Carrie ruhája |
Nagyon izgulok. Még is csak a One Direction. És Harry jön értem. Úristen biztos leégek valahogy előtte. De csak pozitívan! Nem sikerül! Nem bírom idegekkel!
Csöngettek. A szívem kiugrik a helyéről.
-Kinyitom! - ordibáltam le, nehogy anya nyissa ki.
Megfogtam a hideg kilincset, és lenyomtam. Az ajtó kinyitódott, és ott állt Harry, épp a göndör fürtjeit nézegette.
-Szia Carrie, ugye? - mosolygott elbűvölően
.-I-i-igen! É-é-én vagyok Carrie! - kis koromban dadogtam. Azt hittem elmúlt. Első benyomás *1.
-Akkor, talán, öm.. Beszállunk a kocsiba? - mutatott a jármű felé.
Bólogattam, mint azok a vicces játék kutyák, majd elindultam az anyós ülés felé.
Az út elején nem sokat beszéltünk. Ha jól éreztem, nem csak én voltam zavarban, hanem Harry is, bár nem értem, hogy ő mért.
Kb. az út felénél megszólalt.
-És Carrie, te hány éves vagy? - milyen kérdés ez? Gondolom tudja, hogy Kiara osztálytársa vagyok.
-19 leszek 3 hónap múlva! - válaszoltam.
-Az jó! - vakarta meg a tarkóját.
És az út hátra levő részét csöndben tettük meg. De jó!
Mikor odaértünk, Harry kinyitotta előttem az ajtót, ami szép gesztus volt, de jobban örültem volna, ha ő megy be előttem.
Benn finom süti illat terjengett, ami olyan otthonos illatot adott az egész háznak.
Bekukucskáltam a nappaliba, kétségbe esett tekintetemmel Kiarát keresve. Ő előbb pillantott meg engem, és sikítva odarohant hozzám.
-Jujj de jó, hogy itt vagy! - ugrándozott - Többiek, ez itt a legjobb barátnőm, Carrie! Carrie, gondolom ismersz mindenkit!
-Igen, ismerek! - valamilyen szinten kicsit megalázó volt ez az egész. Engem senki nem ismer, de persze én mindenkit ismerek.
Mindenki oda jött üdvözölni engem, sőt még Perrie be is mutatkozott, ami szükségtelen volt. Nagyon kedves voltak velem. Csak Harry kicsit furcsa. A többiek a jelenlétemben is elengedték magukat, de ő feszengett.
Az ebédlőasztalnál ültünk, amikor Liam figyelmet kért.
*Liam szemszöge
Kicsit izgulok, hogy a többiek mit fognak szólni. Elviekben látszik rajtam, meg Kiarán is, hogy egymásba vagyunk esve, de ez akkor is más.
-Khm! Hát.. Azt szeretnénk mondani Kiarával.. Hogy ugye.. Mi.. - dadogtam össze-vissza.
-Jajj már! - intett csöndre Kiara - Én és Liam járunk!
Enyhén elpirulva mosolygtam a többiek felé, akik tapsoltak, vagy (Louis) füttyögetek.
-Lógsz 5 fonttal! - röhögött Niall Zaynre.
-Haha! - mutatta középső ujját Zayn.
Nevetve figyeltem ahogy Zayn előveszi a pénztárcáját.
-Na akkor csókot! - nyújtotta ki a nyelvét Perrie, nyelves csókot imitálva.
Megfogtam Kiara derekát, és egy apró csókot nyomtam az ajkára. Szégyenlősen ült aztán le, Carrie mellé.
Carrie elég csöndeske. Meg gondolom, kicsit ő is zavarban érezheti magát. De amit még furcsállok az Harry viselkedése.
Mikor már a kanapén ülve a többiekkel beszélgettünk, elhívtam Harryt egy kis konzultálásra.
-Mondjad, mi van? - kérdezte.
-Veled mi van, ember? Olyan furcsán viselkedsz! - ráztam meg arcom előtt a kezem.
-Öö.. Tényleg? Pedig ööö.. Szerintem nem is viselkedek furcsán. - nevetett zavarában.
Össze szűkült szemmel néztem rá.
-Ezt még te sem gondolod komolyan, hogy beveszem!?
-Jó majd elmondom, de most inkább menjünk vissza!
Ó-ó, valami nagy gáz van!
*Kiara szemszöge
Mikor Carriért jöttek a szülei, Zayn átment Perriehez, Loui Elhez, Niall és Harry is lefeküdt, mi is elmentünk Liammal "aludni".
Sokat beszélgettünk, pl. arról is, hogy ő is észrevette, hogy milyen furcsa volt Harry. Szerintem mindenki észrevette.
Első együtt alvásunk egy párként. Liam hátulról átölelt, és el is repültem az álmok szigetére.